Miért kell alapdíjat fizetni?

Számos megkeresést kaptunk (és bizonyára még kapunk is) - elsősorban a lakossági fogyasztóktól -, hogy magyarázzuk meg, mi is az alapdíj, miért kell nyáron is fizetni, amikor nincs fűtés. Amennyiben a szolgáltató ekkor is felmerülő költségeit térítik, miért kellene a szolgáltató létezéséért fizetniük. Van azonban olyan eset, amikor jogilag is kétségbe vonják az alapdíj felszámítását.

Jogi eset

Egy konkrét eset bemutatása kapcsán részletesebben foglalkozunk az alapdíj kérdésével.

Egy panaszos 1999 júliusában beadvánnyal fordult az állampolgári jogok országgyűlési biztosához a távhőalapdíj ügyében. Idézzük: "... A fogyasztók által a távfűtőműveknek fizetett alapdíj olyan szolgáltatásnak minősül, amelyért ezek a közüzemi szolgáltatók nem nyújtanak ellenszolgáltatást..."
"... Az áru vagy szolgáltatás árában a szolgáltatás teljes árának szerepelnie kell, mivel bármely rendszert mindenki olyan mértékben rongál, amilyen mértékben használ."
Az országgyűlési biztos a vizsgálatot lefolytatta, ezt követően 2000 áprilisában tájékoztatta társaságunkat, hogy a panaszos beadványát elutasította, a következő indoklás alapján:
"... A rendelkezésre állás, helytállás, készenlét vállalása a szolgáltatások egyik alaptípusa. Az a szolgáltatás, amelyért a távhőszolgáltató társaság az alapdíjat felszámítja, egy rendelkezésreállás típusú szolgáltatás, melynek vagyoni értéke van. A vagyoni érték azt jelenti, hogy a távhőszolgáltatás ellátásához szükséges költségek mindenképpen felmerülnek, vagyis a szolgáltatás igénybevevője maga nem képes az ezen költségeket okozó infrastruktúra fenntartására, akkor valaki másnak kell fizetnie azért, hogy az tartsa készenlétben számára a szükséges gépeket, apparátust, gondoskodjon a karbantartásról stb., illetve hogy a szükséges hőmennyiséget a rendelkezésére tartsa. Ezért a beadványt elutasítom."